stonehenge-i kőkör: a →megalit kultúra emléke Angliában. - A külső kerületet egy 90 m átmérőjű, köralakú töltés alkotja árokkal. A töltésen belül oszloplyukak alkotnak 3 kört. 30 m-rel beljebb 30 vastag pillér áll körben, sima oldalával befelé fordítva. Felül egymással érintkező hatalmas kőgerendák fedik őket. Befelé haladva 50 kisebb, felül elvékonyodó →menhir alkot kört. E körön belül patkó alaprajzon áll 5 trilit (2-2 hatalmas pillér, felül kőtömbbel összekötve). A középső magasabb, mint a másik 4. E triliteken belül, velük párhuzamosan kisebb menhirekből újabb trilitpatkó áll. Ezen belül a legmagasabb trilit előtt egy 5 m hosszú, 1 m széles kő (oltár?), mivel azonban egy árok is van mellette, lehet, hogy egy eldőlt nagy menhir. A külső töltésen ÉK felé kb. a patkó hossztengelyének meghosszabbításában nyílás van, melyből árkokkal határolt 20 m széles út indul. 30 m-re a kaputól, az út közepén ismét egy menhir áll. A patkó szárainak nyílásában egy csontvázat rejtő sírt találtak. Az ünnep-út kettéágazik, s az egyik ág 700 méternyire egy „versenypályához” vezet, mely egy árokkal és töltéssel körülvett 3000 m hosszú és 100 m széles négyszög. E versenypályán két sírt találtak. E monumentális építménynél aligha kozmikus napóráról v. valami hasonlóról lehet szó, hanem - legalábbis legrégibb formájában (bizonyíthatóan 3 építési periódusa volt) - kultikus központról, melynek az ősökkel kellett kapcsolatot biztosítania, megszentelt térről, mely a „világ közepe” szerepét töltötte be, ahol az éggel és az alvilággal (holtak birodalma) lehetett kapcsolatba lépni. **

König 1985:48.